Nyári off – hasznos

Summertime Sadness*

Elkezdődött a nyári szünet, aminek igazán örülünk, meg nagyon klassz, szóval érezzétek nagyon jól magatokat, pihenjetek sokat, töltődjetek fel, és élvezzétek ki ezt a kicsivel több, mint két hónapot. Tényleg megérdemlitek. 

Egy bejegyzés erejéig viszont előveszem a “felnőtt-kártyámat” (ritkán teszek ilyet, általában csak akkor, ha valami fontosat szeretnék mondani), és összeírnék néhány dolgot nektek azért, hogy egy kicsit biztonságos(abb)an netezzetek, és figyeljetek az apróbb részletekre, mert sajnos mindig ott bukik el minden. Tudom, hogy (szerencsére) sokan tisztában vagytok ezekkel a dolgokkal, de ha csak egy olvasómnak, vagy a bejegyzésemet olvasó tizenévesnek hasznos bármelyik infó, akkor már nyugodt vagyok, és örülök, hogy segíthettem.

Íme tehát néhány dolog, amire ha odafigyeltek, akkor azzal sokat segíthettek magatoknak, és nem mellesleg a szüleiteknek is.

Privát profil/poszt: A legtöbb közösségi oldalon be lehet állítani, hogy kik láthassák a fotókat, posztokat, meg úgy általában a profilotokat. Én nem mondom, hogy mindenhol zárjátok el magatokat, ezt ti döntitek el, de véleményem szerint elég, ha a barátok, ismerősök és az engedélyezett követők (tehát akiknek megengedtétek, hogy kövessenek titeket) látják, hogy mikor mi történik veletek. A twitteren és instagramon erre a lakat a megoldás, a facebookon a beállításoknál tudtok változtatni azon, hogy ki lásson rá a profilotokra. Ha bármi kérdésetek van a beállításokkal kapcsolatban, bátran kérdezzetek meg egy olyan ismerőst, akiről feltételezitek, hogy tud segíteni, biztosan szívesen megteszi. Ha pedig nincs ilyen barát, akkor a twitteren írjatok nekem, és már mutatom is. Oké lányok, őszinte leszek, a twitteren kifejezetten javasolnám a lakatot a profilokra, főleg azért, mert a facebookkal ellentétben a twitter köztudottan “szülőmentes” övezet, és mostanában megszaporodtak azok a profilok, akiket én sorban feljelentek (igen, az alsógatyás bácsit, például). Senkit nem akarok megijeszteni, vagy ilyesmi, de amíg egy egyszerű beállítással kivédhető, hogy bárki inzultáljon titeket, addig én inkább sokszor elmondom és leírom, hogyan kell beállítani. Jó? Kérdezzetek bátran. 

És itt még egy fontos dolgot hozzátennék. Előfordul, hogy rossz napotok van, nincs jó kedvetek, vagy “mindenből elegem van” hangulatban vagytok. Ez teljesen normális, nincs olyan ember, akinél mindig minden stimmel, a közösségiken pedig meg lehet beszélni, hogy mi a baj, segítitek egymást, összefogtok, esetleg egy nagy közös “dühöngővé” alakul az oldal egy kis időre. Azonban mostanában azt vettem észre, hogy különböző ismeretlen (és jóval idősebb!!!) tagok szinte vadásszák ezeket a posztokat/tweeteket, hogy megkérdezhessék mi a baj, miben segíthetnek, beszéljétek meg privátban… Ezt NE! Ne válaszoljatok, blokkoljátok, hagyjátok figyelmen kívül, vagy jelentsétek. Ne legyen kedves, ne érdeklődjön, ne értsen meg titeket, semmi köze hozzátok, tűnés az oldalatokról, rúgjátok ki onnan. De tényleg. 

Fotó: Insta, twitter, facebook, snapchat, meg a többi… Ezeket az oldalakat/appokat használjuk, szeretjük, mert tök jó, satöbbi. Viszont. Vannak itt is egyszerű szabályok, és ha odafigyeltek, akkor minden oké. Először is, soha, de soha ne töltsetek fel olyan képet, amiről kiderül, hogy pontosan hol laktok (utca, házszám, pontos helymeghatározás). Ez azért fontos, mert nem publikus adat, a közeli ismerősökön és barátokon kívül senkire nem tartozik. Soha ne írjátok ki nyilvánosan, ha egyedül vagytok otthon, és sokáig egyedül is lesztek, és azt se írjátok ki, ha elutaztatok, és üres a ház/lakás két hétig… Utólag majd beszámoltok a nyaralásról/utazásról azoknak, akiknek szeretnétek, viszont felesleges idegnek teszitek ki a szüleiteket, ha úgy utaztok el, hogy tulajdonképpen bárki ráláthat arra, hogy milyen értékeket hagytatok otthon. Ez nem vicc, gondoljatok bele, hogy a régebben feltöltött fotók között biztosan van egy ártatlan selfie, vagy sorozatnézős kép, és ezeken mennyi minden látszik. A telefonotok, laptopotok/számítógépetek, a szobátok egy része, a háttérben lévő cuccok, vagy az egész ház/lakás… Szóval inkább ne írjatok ki olyat, hogy nem vagytok otthon egy ideig.

Aztán persze ott vannak a nyári képek, amiket posztoltok. Meleg van, tudom, mert a nyár az meleg szokott lenni, viszont figyeljetek arra, hogy milyen fotókat töltötök fel. Gondoljátok át, hogy kire tartozik például egy bikinis kép, és ezt ki láthatja, mert nem mindegy. És ami a netre egyszer felkerül, az ott is marad… Egyébként szerintem az a legegyszerűbb, ha a képeket (bármilyen fotót) a következők szerint posztoljátok: Facebookra olyat, amit (nem fogtok, de) megmutatnátok a tanáraitoknak is. Instagramra olyat, amit megmutatnátok anyukátoknak/nagymamátoknak is. Twitterre olyat, amit megmutatnátok a barátaitoknak is. Snapchatre pedig olyat, és ez a legfontosabb, amit megmutatnátok APUKÁTOKNAK is. Nem véletlenül kiabálok a snapchatnél, lányok, soha, de soha ne küldjetek olyan képet, amit megbánhattok. Nem tűnik el, ott a screenshot, ne legyen emiatt álmatlan éjszakátok, kerüljétek el a kínos szituációt. Az pedig, ha bámelyik felületen valaki képet kér tőletek (főleg valamilyen konkrét képet rólatok), a válasz legyen egy határozott nem. Sértődjön meg, kit érdekel? Van profilképetek, vannak publikus fotóitok, azokat lehet nézegetni, másmilyet meg ne akarjon. Na. 

Ha bántanak a neten: Előfordul, hogy összevesztek, hogy valami nem stimmel, megharagudtál valakire, vagy éppen rád haragudtak meg. Szerintem ezt mindenképpen privátban próbáljátok rendezni, mert különben gyorsan lesz közönségetek is, és nem biztos, hogy egy vita minden részlete mindenkire tartozik (mert inkább senkire nem tartozik).

Twitter/Ask.fm felhasználók, amikor valahol balhé van:

Van viszont, amikor úgy ér támadás, hogy nem tehetsz ellene (például ask.fm névtelen kérdező, vagy egy ál-profil, akiről nem tudod, hogy kit rejt). Ilyen esetben különösen fontos, hogy szólj valakinek, főleg, ha nem hagyja abba, ha folyamatos bántás ér, ha fenyegetve érzed magad, ha a közérzetedre és hangulatodra is hatással van, ha félelmet kelt benned. Ez nem játék, azonnal szólj egy idősebb testvérnek, szülőnek, vagy egy felnőttnek, aki segíteni fog. A cyberbullying esetében (netes zaklatás) az a legnagyobb baj, hogy nem mertek szólni róla, szégyellitek, vagy úgy érzitek, hogy az egész túl kínos ahhoz, hogy segítséget kérjetek, holott ez butaság, egyáltalán nem szabad és nem is kell tűrni, jó?

Egyébként pedig ne felejtsétek el, hogy bármelyik oldalatok azonnal felfüggeszthető, nem kell ragaszkodni lájkokhoz, favokhoz, retweetekhez, ezek nem megfogható dolgok, csupán virtuális elismerés, semmit nem tudtok vele kezdeni, szóval ha elegetek van bármiből, vagy kényelmetlenül érzitek magatokat egy oldalon, töröljétek ki, majd ha gondoljátok, csináltok egy újat, azokkal pedig, akikkel kapcsolatban szeretnétek maradni, biztos, hogy újra megtaláljátok egymást.  

Kihívások: A netes kihívások alapvetően jó dolgokat és klassz ötleteket takarnak, de persze ez a téma is elborult egy kicsit, és előkerültek szélsőséges, és veszélyes kihívások is. Itt annyi a lényeg, hogy mérlegeljetek, nyilván egy “15 nyári könyv” vagy “50 film, amit nézz meg a nyáron” kihívás teljesen ártalmatlan, és szórakozást jelent a teljesítése, de extrémebb eseteket ne nagyon vállaljatok, főleg ne olyat, ami veszélyes/értelmetlen/hülyeség.

Nem szeretnék hosszasan prédikálni, azt hiszem, hogy ezek a legfontosabb dolgok, és ha ezekkel tisztában vagytok, akkor nem lesz semmi gond, és olyan lesz a nyaratok, amilyennek lennie kell. Stresszmentes. 

Ó, és még valami. Tudom, tudom, hogy jópofa dolog a chatroulette, meg hasonló “kerüljünk kapcsolatba random idegen emberekkel”, de könyörgöm, mi a bánat történik a világgal? A bejegyzés megírása előtt megnéztem azokat az appokat és felületeket, amiről írni szerettem volna, így kerültem egy chatroulette oldalra, és khm. Izé. Azt hiszem, hogy én elég edzett vagyok idegileg, de tíz perc után lecsuktam a laptopomat,  kimentem a kertbe űrhajót építeni, egészen jól haladok vele, és hamarosan elhagyom a bolygót. És igen, a chatroulette miatt. Te jó ég! Lányok, ez viccnek is rossz, beszélgessetek normális, veletek egykorú emberekkel, lehetőleg ismerősökkel, vagy az ismerősötök ismerősével, biztonságos felületeken, és ne mászkáljatok el a komfortzónából idegen oldalakra, különben helyet kell adnom az űrhajómban, és nem férünk el sokan. 🙂

Köszönöm, hogy elolvastátok a bejegyzést. Figyeljetek a részletekre, hosszú a nyár, töltsétek stresszmentesen, vigyázzatok magatokra és egymásra! 

Hamarosan jövök új bejegyzéssel, és a budapesti flashmob infókkal. 

xxx Laura

*Lana Del Rey – Summertime Sadness

Fotók: We Heart It